MÓDSZERTANI KIADVÁNYOK PUBLIKÁCIÓK KONFERENCIA ANYAGOK SAJTÓ BLOG MOKK HÍREK		Szakmai oldal Publikációk		MISKOLCI GALÉRIA /Széchenyi u. 12./ nagykunszt@gmail.com 06 30 41 47 663
		Tartalom Éliás István: A keatív és rajzos feladatok szerepe múzeumi kiadványokban Éliás István - Csuka Tímea: ZeneMŰtárgy Éliás István - Tuczai Rita: Mesterkedő a Miskolci Múzeumpedagógiai Műhelyben
Éliás István: A KREATÍV, RAJZOS FELADATOK SZEREPE A MÚZEUMI KIADVÁNYOKBAN „A kreativitás alkotóképességet, teremtőképességet jelent, amely során a különféle képességek szerveződése lehetővé teszi az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolását, újszerű értelmezését és új formában történő megjelenését.” J. P. Guilford I. A kiadványok kreatív feladatainak a célja A kreativitás fejlesztése minden oktatási, nevelési folyamatnak elengedhetetlen feltétele. Egy olyan komplex gondolkodási attitűd, amelyben az alkotó jellegű hozzáállásnak fontos szerepe van. Nem lehet egyetlen módszerhez sem kötni fenntartását, kiteljesedését, mert szinte minden gondolkodásra sarkaló tevékenység szerepet játszik benne. Olyan tevékenység, amely a koncentrált figyelemre épül, de sokkal több annál, mert a koncentráció önmagában nem mozgósítja akarati képességeink és érzékeink teljes skáláját. Alkotás közben azonban olyan fizikai és lelki összhatás jön létre amelynek nagy szerepe van a külvilágból érkező benyomások feldolgozáshoz, azok formálásához, alakításához. A kreatív feladatok céljukat legteljesebben alkotói folyamattal, valaminek a „megteremtésével” érhetik el. Az alkotást azonban nem csak manualitásra épülő cselekedetre érthetjük, de tény, hogy a kreatív gondolkodás komplex fejlesztéséhez a kézügyességre alapuló alkotó tevékenységek is hozzátartoznak. II. A rajzos feladatok tervezése az életkori sajátosságok figyelembevételével A rajzoltatás gyakori tevékenységforma a múzeumokban. A különféle foglalkozások mellett szinte minden múzeumpedagógiai kiadványban vannak rajzolásra, rajzoltatásra épülő feladatok. Nem elég csak abból kiindulni, hogy a gyermekek szeretnek rajzolni. Nagyon oda kell arra figyelni, hogy az ábrázolás terén milyen elvárásokat támaszthatunk feléjük. A rajzos feladatok is ugyanolyan hozzáállást igényelnek, mint konkrétan a kiállítás tartalmával foglalkozóak. Alaposan ismerni kell hozzá a különféle módszereket, azok alkalmazási lehetőségeit, valamint (mint minden más feladat esetében), hogy a kiválasztott korosztály milyen fejlettségi szinttel rendelkezik, hol tart tudása megkonstruálásának folyamatában, milyen gondolkodási műveletekre képes, és ezeket mennyire szolgálja az adott fizikai fejlettségük (pl. finommotorikus mozgás). Fontos szabály, hogy a rajzoltatás során célunk a tapasztalatszerzés legyen és ne keveredjen a rajztanítás, vagy a tehetséggondozás céljaival - azt bízzuk szakemberre! III. A gyakorlati alkalmazás lehetőségei 1. Rajzoltathatunk, mert a rajzolás, mint tevékenység fontos a kiállítás kapcsán. - Amikor képzőművészeti anyagot (is) tartalmaz a kiállítás Egy képművészeti kiállításnál indokolt, ha műértelmező/feldolgozó tevékenységként szerepet kap a rajz. Az alkalmazás módszere nagyon sokszínű lehet. Az alkotói attitűd átélésétől, az alkotás tartalmából, technikájából kiinduló feladatokon át, egészen a játékos manualitásig, számtalan lehetőség adódik. Nem szabad azonban megfeledkezni más lehetőségekről sem, hiszen erősítheti céljainkat, ha különböző módszerekkel közelítünk a tartalomhoz. - Amikor olyan tárgyak vannak a kiállításban, amelyek maguk is rajzolás során jöttek létre (pl. egy tervrajz). Ilyenkor érdemes alaposan megfigyeltetni a készítés módját, szabályait, technikai fogásait, stb. - Amikor a tervezői, készítési folyamatokra tudunk visszakövetkeztetni (pl. divat-, díszletterv, lakberendezés, stb). Lépésről-lépésre, a tervezéstől egészen a kivitelezésig megrajzolva, modellezve demonstrálhatjuk az alkotási folyamat részleteit. - Amikor a részletek alapos megfigyeltetése a célunk (intarzia, kőfaragás, mozaik, kerámia, betű, stb.) Az egész tárgy, vagy a tárgyakon található díszítések, motívumok, érdekes formák tanulmányozására, kiemelésére, újrarendezésére is készíthetünk feladatokat. 2. Rajzoltathatunk, mert szabad alkotásra szeretnénk ösztönözni, önkifejezés céljából. - Amikor megteremtjük az alkotói attitűd átélésének lehetőségét Történhet ez a konkrét alkotások hatására, azok környezetében, esetleg különböző művészeti műfajok összekapcsolásának formájában (pl. festés zenére). Kiadványoknál jó minőségű reprodukciók alkalmazásával. Szabad rajzolást, festést, formázást alkalmazhatunk illusztrációkészítésre, egyéni elképzelések megvalósítására, fantáziamunkákra, stb. 3. Rajzoltathatunk, mert általa könnyebben értelmezhetünk, megfigyeltethetünk, és tájékozódhatunk. - Történhet színezéssel, kiegészítéssel, rekonstruálással, stb. Amikor a rajzoltatás csak eszköz más célok eléréséhez, akkor jelentősége lehet az előrajzolásnak, az egyszerű sematikus vázlatnak, amellyel segíthetjük a motivációt. 4. Rajzoltathatunk, mert játékra és játékos gondolkodtatásra, fejtörésre alkalmazzuk. - Ismerd fel sziluettről! A tárgyak árnyképét használhatjuk azonosításra (megfigyelési módszer fejlesztésére), vagy a forma arányainak, részleteinek hangsúlyozására. - Kösd össze! Népszerű, gyakran alkalmazott feladat, amelynek során beszámozott pontok összekötéséből rajzolódik ki egy forma. Szerencsés esetben tényleg érdeklődést fenntartó módon, mert nem látszik ránézésre, hogy mi lesz a végeredmény. - Makettezd le! Lehet önálló kivitelezés szerint, vagy előre legyártott anyagok, tervrajzok alkalmazásával. Az utóbbi esetében a modellek kivágásán és összeállításán túl szerencsés, ha lehetőséget biztosítunk egyedi elképzelések megvalósítására is. IV. Ahol az ördög tanyázik… Csupán a foglalkoztatás ürügyén soha ne rajzoltassunk! Szomorú tapasztalat, hogy több olyan kiadvánnyal találkozhatunk, amelyben a rajzos feladatok időkitöltés, vagy a kiadvány lapjának gazdaságosabb kihasználása, esetleg a változatos feladatokra történő túlzott ötletesség miatt kerülnek alkalmazásra. Mint a szakmai tartalmak esetében, törekedjünk ezen a téren is nagyfokú tudatosságra, mert abból nem elég kiindulni, hogy a gyermekek szeretnek rajzolni. - Kiegészítés a tervezés álruhájában! Gyakran találkozhatunk olyan terveztető feladatokkal, amikor egyszerű előrajzolást alkalmaznak sokszor igen bonyolult és alapos rajzkészséget feltételező munkákhoz. Ilyen esetekben nyugodtan a gyermekre bízhatjuk, hogy már a körvonalat is maguk rajzolják meg, ha egyáltalán szükség van hozzá körvonalra, egy eleve beszabályozó keretre. - A kézügyesség fejlesztés érdekében? Indokolatlan egy kiállítást általánosan feldolgozó kiadványban a megfigyelési, ismeretszerzési és gondolkodási folyamatok mellett a kézügyességet is fejleszteni. Ennek is megvannak a maga szabályai, aminek elsajátítatását bízzuk szakemberre. Ezért kerüljük a fotókból kitakart részletek lehető legpontosabb és legszebb berajzolását kérő feladatokat. Még akkor is, ha erre a „tervezd újra” álruhája kerül! - Rajztanítás szándékával!? 1. Az olyan rajzos feladatok is erősen megkérdőjelezhetőek, amelyek másolásos kiegészítést követelnek. Ezekre nem minden korosztály képes, mint ahogyan a látvány utáni megjelenítésre sem. Ezért ne alkalmazzunk motorikus utánzásokra épülő feladatokat. A vizuális nevelés terén, ez a fajta teljesítmény szegényes elvárás. Például, ne kérjük egy félig ábrázolt, aprólékos mintájú tárgy másik felének pótlását rajzolás útján. Különösen hibás gondolat a tárgy fotóját ilyen feladatokba mellékelni. Arról nem is beszélve, amikor eredeti méretéből lekicsinyítve kerül bele a kiadványba (mondjuk egy török szőnyeg), és olyan méretben kell kiegészíteni, amilyenben készítői sem foglalkoztak vele soha. 2. Szintén rosszul beidegződött típusfeladat, négyzetháló alkalmazásával körvonalrajzot másoltatni. 3. A látvány utáni ábrázolás semmilyen formában nem lehet egy kiadvány célja. (Pl. Rajzold le a kastélyt! Rajzold le kedvenc kiállított tárgyadat!) - Szeretik a színezőket?! Televíziózni is szeretnek a gyerekek. A mi felelősségünk milyen elfoglaltságot választunk számukra. A sablon utáni színezés nem más, mint tévézés, vagy attól is rosszabb. Személyiséglefojtó hatása miatt kerülendő. Nem szolgálja sem a kreativitást, sem az önálló gondolkodást. Töröljük őket tudatunkból! - Az emberábrázolás nehéz! Tulajdonképpen a látvány utáni rajzolás kategóriája. Hogy mégis külön bekezdésbe került, annak a gyakori és átgondolatlan alkalmazás az oka. Az emberábrázolás különösen nehéz, még felnőttek számára is, nem beszélve mondjuk serdülő fiatalokról, akik vagy görcsösen törekednének a fotószerű megjelenítésre, vagy képzettségük híján, inkább kerülik a gondolatát is. A kisebb korosztály nem csinál problémát belőle, de tőlük sem várható el, hogy azt tanulmány jelleggel készítsék pl. fejláb emberkéiket. Érdemes jól megfontolni, hogy sikerélményre, vagy elkedvetlenítésre törekszünk! Ezért ne emberábrázolás útján próbáljuk értelmezni pl. a különféle mimikát vagy gesztikulációkat. A fejrekonstrukciókat is inkább engedjük a művészeti képzések keretében gyakoroltatni. - Tétova ódák… „Rajzolj várat, vagy rajzold le Mátyás király palotáját!” „Ha van kedved rajzold le!” „Ezt a helyet neked tartottuk fenn. Egy kép, egy rajz, egy gondolat, egy idézet, ami te vagy, ami lenni igyekszel.” Ugye érezzük, hogy valami nincs ezekben a feladatokban rendben? Mit szólna egy történész, ha vagy-vagy kérdésként fogalmaznánk meg egy történelmi eseményt. - Elvesztettük a mohácsi csatát vagy inkább megnyertük? Ne tegyük tehát rajzos feladatok esetében sem! Az ilyen céltalan, haszontalan dolgok nem működnek, nem működhetnek. V. Összegezés Nem lehet pontos receptet adni arra, milyen lesz egy múzeumi kiadványban a jó rajzos feladat és milyen a nem jó. Természetesen vannak a rajztanításnak jól bevált módszerei, amelyeket érdemes ismerni, de az is nagyon fontos, hogy tudjuk milyen szándékkal, milyen megvalósítási módon és kinek a számára tervezzük rajzos, kreatív feladatainkat. A múzeumi kiadvány az egyik legnehezebb interpretáló módszer. Hatását, eredményességét nagyon kevés esetben követhetjük vissza, hiszen nagyrészt otthoni alkalmazásra szolgálnak. Motivációs erejük gyenge. A legteljesebb hatást csak úgy érhetik el, ha kellő inspirációt tartalmaz megoldásuk. Ezt a kiállítás-látogatás élményéből kiindulva (leginkább foglalkozás által), vagy megjelenésük (formai, tartalmi) különlegességével, esetleg különféle segédeszközök biztosításával érhetik el. Összeállításuk során a hitelességnek megkérdőjelezhetetlen szerepe van. Készítse azt tudományos munkatárs, vagy múzeumpedagógus, vagy szerencsés esetben e kettő együtt, hiszen mindkét célnak, a tudományosságnak és a pedagógiai módszerességnek is tökéletesen meg kell felelniük. Nincs ez másképpen a vizuális nevelés terén sem. Ahhoz, hogy rajzos feladatainkkal ne ártsunk, hitelességre kell törekedni. Amennyiben magunk nem vagyunk kellően jártasak a témában, akkor egyeztessük rajzos elképzeléseinket a vizuális nevelés területén, leginkább a rajztanításban gyakorlottakkal. A szakmai lektorálás mellett törekedjünk egy előzetes tesztelésre is, kihasználva a módosítás lehetőségét. Miskolc, 2010. szeptember Fel ↑     Éliás István - Csuka Tímea: ZeneMŰtárgy   Manapság a gyerekek készségeinek fejlesztésére igen kevés időt fordíthatunk. Az oktatás jelenlegi legfontosabb célja jobbára pusztán az információ átadás, az ismeretek bővítése. Pedig a személyiség alakítása, az értékek, hagyományok megismerése, a fantázia, kreativitás előhívása, az alkotásra késztetés segíthetné a gyerekeket abban, hogy bátran és őszintén kimondják gondolataikat, kifejezzék érzéseiket, szeressenek rajzolni, énekelni, mozogni, hiszen az önkifejezésnek ezek a legegyszerűbb, ám leghatásosabb megnyilvánulási formái.   Ilyen kezdeményezés a modern képző- és zeneművészet stílusjegyeit megismertető, múzeum- és zenepedagógusok, zeneművészek együttes munkájának eredményeképpen megszületett Zene-MŰ-tárgy program, amely egy hangversennyel egybekötött alkotódélután a Miskolci Galériában.   A program alapja a galéria Kondor Béla művészetét bemutató állandó kiállítása, és a vele kortárs zeneszerzők művei.   Az érdeklődő gyermekekhez úgy próbáljuk közelebb hozni Kondor Béla néhány alkotását, hogy közben muzsikát hallgatunk (zeneművészek közreműködésével, élőben) az adott mű hangulatához, vélhető mondanivalójához, vizuális megjelenéséhez, színeihez, formáihoz illeszkedően. Közben összevetjük a két művészeti ág kifejező eszközeinek meglehetősen sokszínű megjelenési módját. Közben gyermekek megfigyeléseiket, érzéseiket, benyomásaikat alkotó munkával fejezhetik ki.   Tapasztalataink a műfajok összekapcsolásáról, a közönség általi fogadtatásáról és a szakmai kooperációról kedvezőeknek bizonyultak. Az eddig megrendezésre került foglalkozásokon tulajdonképpen csoda történt. A felnőttek számára gyakran nehezen érthető és elemezhető képek a gyerekek előtt megnyíltak – köszönhetően a megfelelően irányított, ám nem „beszabályozó”, pusztán kíváncsian és érdekesen alakított beszélgetésnek –, s a színek, formák, szerkezetek értelmet nyertek. Előbukkantak a szép és a csúnya, a vidám és szomorú, a világos és sötét, a jóságos és gonosz, a béke és háború ellentét-fogalmak, szó esett a szépségről, a szerelemről, a családról, a bánatról, a vágyakról… Nem neveznénk az ilyen hangulatú és stílusú beszélgetést műelemzésnek. Ez annál több!   A képekhez társított zeneművek a XX. század remekei voltak. Bartók, Kodály, Farkas Ferenc művei még a felnőtt zenei befogadóképesség határait is súrolják. Ilyen, 20. századi, modern zenéket ritkán hallgatunk saját önszántunkból, valljuk be… Mégis a gyerekek érdeklődve és meglehetős áhítattal alkottak zenehallgatás közben, s szemmel láthatóan összefonódott bennük a felhangzó dallamok, a látott műalkotások és az általuk éppen nagy buzgalommal készített művek hangulata. S az élmény annál nagyobb, és annál maradandóbb, minél több érzékszervünk vesz részt annak megszerzésében.     Gondoljunk bele: a gyermekek ösztönösen alkalmazzák a zenehallgatással egybekötött alkotás módszerét. Az is tudott pl., hogy a mozgással kísért tanulás hatékonyabb, mint a statikus helyzetben történő ismeret-rögzítés. A pedagógus feladata tehát csupán a már meglevő módszer tudatos alkalmazása, megfelelően összeválogatott műalkotások, és helyesen kiválasztott, a gyermekek életkorához, képességeihez alkalmazkodó feladatsorok kialakítása.   Miskolc, 2008. szeptember 10. Fel ↑   Éliás István - Tuczai Rita: Mesterkedő a Miskolci Múzeumpedagógiai Műhelyben Műhelyünk egyszerű szakmai szerveződés, mely a Miskolci Galériához kötődik. A galéria pályázatok segítségével biztosítja programjaink működését, rendelkezésre bocsátja infrastrukturális hátterét, és teret enged rendszeres és ingyenes gyermekfoglalkozásainknak. Ebből adódóan profilunk leginkább a képzőművészeti kiállításokhoz, a modern, a kortárs és a helyi képzőművészethez kapcsolódik. A múzeumpedagógia olyan formáját műveljük, mely szabadidős tevékenységet nyújt nem csak a benne résztvevő közönségnek, hanem szervezői számára is. A galériának két időszaki kiállító helyisége és több állandó kiállítása van. A kéthetente megújuló időszaki kiállításaihoz igazítottuk a szombat délelőttökre szervezett, mindig változó témájú képzőművészeti múzeumpedagógia foglalkozásainkat. Ehhez kapcsolódóan működtetjük a www.mimumu.atw.hu címen elérhető múzeumpedagógiai honlapunkat. Mesterkedő www.mesterkedo.atw.hu c. programunkkal az Internet nyújtotta lehetőségek között a helyi képzőművészeti-vizuális hagyományok ápolását vállaljuk fel. Ezen túlmenően műhelyünk hat éve alatt elindítottunk egy helyi múzeumpedagógiai kiadványsorozatot, mely jelenleg 5 darabból áll, városi és megyei múzeumi vetélkedőket rendeztünk és rendezünk, kapcsolódunk városi kulturális és országos múzeumi rendezvényekhez (pl. a Miskolci Szimfonikus Zenekarral 3 éve dolgozunk együtt gyermekkoncertjükön), múzeumpedagógiai konferencia sorozatot szerveztünk, valamint a Múzeumok Mindenkinek Program koordinációs munkájával igyekszünk segíteni és összefogni a város és a megye múzeumpedagógiai lehetőségeit. A kéthetente szombat délelőttökre szervezett foglalkozásainkon mindig más és más kiállításra készülnünk. Minden alkalommal végigjárjuk a szokásos állomásokat: a kiállítás-megnyitót, a helyszínen történő ötletelést, a feldolgozás módjának kitalálását, a szükséges anyagok beszerzését, az e-mailes levelező listánkra feliratkozott gyerekek értesítését, a foglalkozás előtt a helyszín berendezését (mindvégig a kiállítótérben dolgozunk), majd végeztével a takarítást és a honlap feltöltését. Minden alkalom – függetlenül a belefektetett szellemi és szervezési energiáktól – egyszeri és megismételhetetlen. Nem állandó gyerekcsoporttal dolgozunk, bár vannak olyan gyerekek, akik évek óta velünk tartanak, vagy időről-időre felbukkannak. A gyerekek életkora is erősen megoszlik: az óvodástól a középiskolásig. A műalkotások befogadásának élményéhez és az alkotói munka öröméhez minden gyereknek szeretnénk biztosítani a körülményeket. Nem célunk a tehetséggondozás, bármilyen képességű gyereket szívesen látunk. Idáig hatvan foglalkozást tartottunk, amelyekből mintegy ötvenet dokumentáltunk részletesen honlapunkon. Alkalmanként, átlagosan húsz gyermekkel dolgozunk együtt, de volt már olyan foglalkozásunk is, ahol a legkisebbeket segítő szülőkkel együtt meghaladtuk az ötven főt. 100-120 körül van a nálunk megfordult gyermekek száma, ebből kb. hetvenen többször visszatértek. Másfél évbe került, amíg gyermekfoglalkozásunk önálló lett, mikor elhagyhattuk a saját ismerős körből történő rászervezést, telefonálást, sms küldést, és elértük, hogy programunk kellő ismertséggel, vonzerővel rendelkezzen. Az ilyeténképpen változó feltételeknek módszertani következményei vannak: nem gondolkodhatunk feladatsorban, egymásra épülésben, projektekben. Minden foglalkozásnak meg kell teremtenie a maga inspiratív körülményeit. Így leginkább az egyéni alkotómunkára kerül a hangsúly, bár gyakran előfordul, hogy spontán alakulnak csoportok, párok az ismerős gyerekek között. A gyerekek alkotói folyamatát a kiállítás kapcsán való beszélgetés előzi meg. Kiemelünk néhány, a feladat szempontjából relevánsabb művet. Az ezekről folyó beszélgetés során nem ismereteket mozgósítunk, hanem a gyerekek figyelmét igyekszünk vezetni a leendő feladat felé. A feladat kiadása tulajdonképpen a beszélgetés csomópontjának, a megfigyelt vizuális problémának tevékenységbe, aktivitásba való átfordítása. A tevékenységen keresztül szeretnénk kialakítani a műalkotásokkal való kapcsolatot. Pedagógiai célunk a gyermeki kreativitás működtetése és fejlesztése. A feladatok ötletgeneráló koordináták, amitől szabadon eltérhetnek a gyerekek. A megszólított műalkotásokat a téma, a technika és/vagy a vizuális kifejezés problémái felől elemezzük a gyerekekkel. Ennek megfelelően adjuk ki a feladatokat is, de minden életkorban törekszünk arra, hogy azok kapcsolódjanak a gyerekek élményvilágához. A kisebbeket elképzelt vagy valós események megfogalmazására, képzeletviláguk-fantáziájuk működtetésére bíztatjuk. A feladatok inkább technika-tematika hangsúllyal bírnak. A nagyobbak a tematikus felvetésekkel nehezebben boldogulnak, viszont szívesen fordulnak a világ felé, elmélyülten kísérleteznek az anyagokkal, fogékonyak a vizuális kifejezés problémái iránt, ügyesen konstruálnak. A modern technika elkápráztatja őket, a fénymásolást, projectoros kivetítést, digitális nyomtatást olyan gyakran használjuk, amilyen gyakran csak engedi a kiállított anyag. Majd minden alkalommal életkornak megfelelően differenciálnunk kell. Külön dolgozzuk ki kicsiknek és nagyobbaknak is a kérdéseket, feladatokat. A kreativitás fejlesztése érdekében a feladatok megvalósításához a szokatlan nézőpontok és szokatlan anyagok alkalmazását szorgalmazzuk. Határozottan törekszünk a mindennapi, hétköznapi, anyagok felhasználására, beépítjük ami épp a kezünk ügyébe kerül: kiállítás szórólap, elnyomtatott katalógusborító. A foglalkozásokat megelőző szervezési-anyagbeszerzési manőverekhez egy műértelmezési folyamat is társul. A kiállításokhoz ritkán találunk leírásokat, az értelmezéseket magunk alkotjuk meg. A művészek és műfajok sűrűn változó sokféleségében minden kiállítás kapcsán meg kell találjuk azt a felvállalható értéket, amit a gyerekek felé közvetíteni tudunk. Az utómunkálatokhoz hozzátartozik a több éve működtetett honlapunk folyamatos gondozása. Internetes kiadványunk egyszerre szolgál archívumként, tájékoztató felületként, módszertani segédletként, néhány elemében (pl. letölthető fotók, feladatlapok) interaktív lehetőségként. „Foglalkozások” címszó alatt 2004-től szerepelnek a kétheti rendszerességgel tartott gyermekfoglalkozások anyagai. Az eddigi 50 témát, éves kronológiai sorrendben mutatjuk be. A foglalkozás-képek mellett feltüntetjük a kiadott feladatok szövegét, valamint az utóbbi két évben a műalkotások kapcsán a gyerekekkel való beszélgetés főbb kérdéseit, csomópontjait is. A „Képtár” hozzávetőlegesen 1000 fényképet tartalmaz, amelyben a munkafolyamatok és az elkészült gyermekmunkák vannak összegyűjtve. Célunk a honlappal egy olyan felület kialakítása, amelyet a felhasználók több rétege tud hasznosítani. A foglalkozásokon, különböző eseményeken résztvevő gyerekek szívesen visszanézik magukat, munkáikat a fotókon, azokat le tudják tölteni. Ügyelünk arra, hogy minden gyerek és minden elkészült gyerekmunka szerepeljen a képeken, még akkor is, ha menet közben elkanyarodott az eredeti feladat felvetésétől. A kapcsolattartás fontos lehetőségeként tartjuk számon, a honlap látogatottsága a foglalkozások után ugrásszerűen megnő. Reményeink szerint az érdeklődő rajztanárok munkájához módszertani felületet, inspiráló ötleteket tudunk nyújtani. A műalkotásokról való beszélgetés kérdéseivel a kortárs művészet megértéséhez kínálunk lehetséges kulcsokat. A feladatok többsége a kiállítás megtekintése nélkül, önállóan is kiadható. A műhely munkája iránt újonnan érdeklődők hasznos információkhoz juthatnak a foglalkozások hangulatáról, tematikájáról, a műhely pedagógiai koncepciójáról, aktuális kezdeményezéseiről.  2006 tavaszán indult a „Mesterkedő” program, amely a galéria egy új, állandó kiállításához, a Miskolci Képzőművészek emlékkiállításához készült. Kapcsolódik hozzá egy rajzpályázat, melyet a Miskolci Galéria hirdetett meg. Internetes kivitelezésének apropója a fiatalok körében népszerű technika nyújtotta lehetőségek kihasználása. Azoknak, akik nem rendelkeznek Internet hozzáféréssel, elkészítettük CD-n sokszorosítható változatát is. Összeállításánál arra törekedtünk, hogy a kiállítással kapcsolatos minden lényeges tudnivalót tartalmazzon, kiszolgálja a sokrétű közönség igényeit, könnyen elérhető, informatív és változatos legyen. Munkánkat megjelenése előtt Bodóczky Istvánnal lektoráltattuk. Fontosnak tartottuk, hogy olyan anyag kerüljön ki kezünk közül, amely szakmailag korrekt és értő szemek által korrigált. Huszonhárom képzőművészeti alkotást dolgoztunk fel. A diákok műelemzési szempontokat kapnak az alkotásokhoz rendelt kérdések segítségével, és az azokhoz kapcsolódó feladatok megoldásának összemérésével versenyezhetnek képalkotó képességük terén. A feladatok készítése során nem esztétikai alapú elbírálás szándékával közelítettünk a képekhez, hanem Bodóczky István szavaival: "az érzékelés érzékenységét fokoztuk". A feladatokat megjelöltük életkori különbözőségük szerint.  Vannak egy és több kép együttes összevetését igénylők. A feladatok kidolgozásánál, megfogalmazásánál és elrendezésénél hangsúlyos szempont volt, hogy pedagógus segítsége nélkül is megoldhatóak legyenek. De szükség esetén akár velünk is kapcsolatba léphetnek személyesen, vagy e-mail útján. A feldolgozás szakkifejezéseit kislexikonba gyűjtve értelmeztük. A pedagógusok számára csatoltuk a művészek életútjáról és a város képzőművészeti életének alakulásáról készített tanulmányokat. Figyelembe vettük a vizuális kultúra oktatása során alkalmazott új, portfoliós formakövetelményeket, olyan feladatot is terveztünk, amely számítógépes technikával, PowerPointos bemutató készítésével oldható meg. Fontosnak tartottuk, hogy ne csak reprodukció alapján, hanem közvetlenül, a helyszínen is megismerjék a műalkotásokat.  A kiállítás megtekintése valós élményként jelentkezzen. Ennek érdekében közös tárlatlátogatásokat is hirdettünk. (Hasznos következtetések levonására ad lehetőséget ha az Interneten megismert képeket eredeti formájukban is megtekinthetik, és e kettőt összevethetik.) A múzeumpedagógiai foglalkozások és egyéb történések minősége a lokális változók függvénye. Minden kiállításra, múzeumra saját pedagógiát kell kidolgozni, mely ott helyben alkalmazható és szakmai szempontból helytálló. Idomulnia kell az intézmény profiljához, a működés lehetőségeihez, tükröznie kell a működtető pedagógusok szemléletét. Lokálisan kell megtalálni, kidolgozni azt a pedagógiai koncepciót, ami az intézményi és személyi feltételek között örömmel vállalható minden résztvevője számára.  Elhangzott 2007. szeptemberében a Szépművészeti Múzeumban megrendezett Múzeumpedagógiai Évnyitón. Fel ↑